Jelesnapi kalendárium

Villőzés, kiszehajtás, zöldágjárás

Villőzés, kiszehajtás, zöldágjárás

Nagy Mónika vajdasági (adai) foglalkozásvezető összeállítása:

A húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, ezt követi a nagyhét, húsvétvasárnap, húsvéthétfő és végül fehérvasárnappal zárul.

Virágvasárnaphoz két jellegzetes leányszokás kapcsolódott, de csak a magyar nyelvterület egy részén. Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben gyakorolták akiszejárást, kiszehajtást, és ennél is szűkebb területen, a Nyitra megyei Zoboralján ismerték, sőt néhol még gyakorolják a villőzés szokását.
A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banyanéven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették vagy elégették. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. A kiszi szó egyébként korpából készült savanyúlevest, jellegzetes böjti ételt jelent. A kiszejárást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. 
A kiszebábu mozgatásának, a falun való végigvitelének is jelentőséget tulajdonítottak. Ipolyszécsénkén úgy vélték, hogy aki elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy, Ipolybalogon pedig az a hiedelem élt, hogy amelyik faluvégről viszik, onnan hamarosan férjhez mennek a lányok. Ha véletlenül visszafordult a bábu, Horvátiban, Tompán attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba. 
A kiszebábu megsemmisítése szertartásosan ment végbe. Levetkőztették, szétszedték, úgy dobták a vízbe vagy elégették, és akkor a tüzet körültáncolták. Ahol a kiszét vízbe vetették, a szalmából minden lány megragadott egy csomót, és például Menyhén a szalmacsomó elúszásából jósoltak a férjhezmenetelre. Felsőszemeréden, Honton, Horvátiban, Tompán a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek.

Kice-vice villő, gyűjjön rád a himlő, 
Behoztuk a zöld ágat, kivisszük a kice-vicét, 
Kice-vice villő, gyűjjön rád a himlő, 
Határunkat a jégeső el ne verje. 
Az égő kiszének többször elmondják: 
Ég a kisze, lánggal ég, 
bodor füstje felszáll, 
tavaszodik, kék az ég, 
meleg a napsugár. 
Mire füstje eloszlik, 
a hideg köd szétfoszlik, 
egész kitavaszodik.

Más helyen a kiszebáb égetésekor ezt énekelték:

Haj ki, kiszi, kiszőce, 
a másik határba. 
Gyere bé, sódar, 
a mi kis kamránkba. 
Kivisszük a betegséget, 
behozzuk az egészséget. 
Haj ki, kiszi, haj!

A villőzés fő kelléke a különböző nagyságú villőág, melyet felszalagoztak, esetleg kifújt tojásokkal díszítettek. Vicsápapátiban mondta egy asszony a villőágról, hogy az a „tavasz hirnöke, mentek a zöld ágban megmutatni, hogy jön a tavasz”. A szó eredetére nézve több magyarázattal is szolgál a kutatás: a szláv vila, vily ’tündér’ szóval hozták kapcsolatba, vagy a latin eredetű villus ’lomb’ szóval. A villőfa mérete és díszítése szinte falvanként változott. Gerencséren a másfél méteres fákat a legények szerezték be a lányok számára. Fehér szalagokkal és kifújt tojásokkal díszítették. 
A villőzés élő gyakorlata a kislányok szokásaként figyelhető meg.

Ahol a két szokás, a kisze kivitele és a villő behozatala összekötődött, önként adódik a feltételezés, hogy a tél kivitelét, illetve a tavasz behozatalát jelképezik. Erre utal némelyik szövegváltozat is. Például Menyhén az alábbi szöveget énekelték:

Kice, kice villő, 
Majd kivisszük kice-vicét, villő, 
Majd behozzuk a zöld ágat villő. 

(MNT II. 119. sz.)

Béden, ahol a két szokás összekapcsolódott, a kiszére hárítják a himlőt, és a kiszehordással vélték elkerülni a jégesőt is:

Kice, vice villő, 
Gyüjjön rád a himlő. 
Behoztuk a zöldágat, 
Kivisszük a kice-vicét 
Kice-vice villő, 
Gyüjjön rád a himlő 
{7-154.} Határainkat a jégeső el ne verje! 
Kice-vice villő, 
Gyüjjön rád a himlő! 

(Kodály 1909: 120–121)

A húsvéti ünnepkörben, így virágvasárnap is szokás volt, hogy a lányok – esetleg a legényekkel együtt – a tavasz behozatalának jelképeként zöld ágakkal, énekszóval vonultak végig a falu utcáin. A beregi Tiszaháton a század elején még szokás volt a virágvasárnapizöldágazás. Az eladósorú lányok felpántlikázott nagy zöld ággal, énekelve mentek végig a falu utcáin:

Zöüd ág, zöüd ág, zöüd levelecske, 
Nyisd ki uram kapudat, hadd bújjak át rajta. 

(Babus 1976: 104)

A zöldágjárás, vagy zöldághordás húsvéthoz, az ország némely területén pünkösdhöz kapcsolódó népszokás. A tél elmúlását, a tavasz eljövetelét ünnepeli. A tél elűzésének szertartása európaszerte ismert valamilyen formában. Magyarországon elsősorban a Dunántúlon, Zala és Somogy megyében, továbbá a Balaton északi partján volt jellemző. 
Általában csak lányok vesznek részt benne. 
A falu határában a lányok fehér ruhában kettesével kézen fogva felsorakoznak. A sor mindkét végén a zöld ágból kaput tartanak. A zöldágat hívták koronavirágnak is. A sor vége átbújik a sor elején lévő kapu alatt, így vonulnak végig a falun. A vonuláshoz énekelt dallam sokféle változatban ismert hazánkban.

Néhány ezek közül:

Gyűjj átul, gyűjj átul te szép aranybúza! 
Átulmennék, átulmennék hogyha nyitva volna. 
Nyitva vagyon, nyitva vagyon, csak bujj átul rajta!

A három sort a kapuk felelgetve éneklik, az ezután következik a bújás.

Bújj, bújj bokrostul, bokrod itt maradjon. 
Vagyunk bátor jó vitéz, megyünk hídon által. 
Új hold, fényes nap, bocsáss kapun által.

Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske. 
Nyitva van az aranykapu, csak bújj átul rajta! 
Má vagyon, má vagyon piros húsvét napja. 
Holnap lészen, holnap lészen a második napja. 
Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanolni, 
Akár egyet, akár kettőt, akár tizenkettőt. 
Kezét, lábát kitekerném, a füstre föltenném, 
Szabad nékem a faluba szeretőt tartani- 
Ha az Isten egyet adna azt is megbecsülném, 
Ha az ördög arra jönne, kosarába tenném, 
Mennél jobban sína, rína, annál jobban vinném. 
Varga, suszter, varga, rossz a csizmám sarka. 
Bandi bácsi mestersége csak azt varrogassa.

Forrás:

MAGYAR NÉPRAJZ VII. - Népszokás, néphit, népi vallásosság 
http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/91.html#101
www.nyeomszsz.org/orszavak/pdf/HusvetiUnnepVegso.pdf
Zöldágjárás (forrás: http://mek.oszk.hu)
http://www.kepek.polgarinfo.hu/unnep/zoldagjaras.jpg
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/img/3-221.jpg
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2009/Gimes_evszazadai/pages/image

Eddigi látogatók

1117506

Copyright © 2009-2017 Kerekítő
Ölbeli játékok és mondókák - Baba-mama foglalkozás.
Minden jog fenntartva.