Jelesnapi kalendárium

Luca nap - december 13.

Szabadkai Anna kecskeméti foglalkozásvezető összeállítása

Kevés olyan jeles napunk van, amelyhez annyi hiedelem és szokás fűződne, mint Luca napjához. A Luca név jelentése latinul fényhozó, azt jelenti hajnalban született. 
A Gergely-naptár életbe lépése előtt ez a nap volt a téli napforduló, a világosság kezdete, az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája, vagyis gonoszjáró nap. Úgy tartották egykor, hogy ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni, és ez a gonosz hatalmának megtörésére irányuló varázscselekmények napja is egyben. Néhol ezért fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, máshol az állatok fejét kenték be vele és hamut szórtak az istálló elé. Lefekvés előtt pedig az emberek is lenyeltek néhány gerezd fokhagymát. 
A középkorban Lúcia a legkedveltebb szentek közé tartozott. Legendájából írók, költők és festők merítettek. Oltalmáért fohászkodtak a vakok és a szembetegségben szenvedők, a földművesek és a különféle kézművesek, de ugyanúgy a varrónők, a párnakészítők és a nyergesek is, mivel valamennyien hegyes szerszámokkal dolgoztak. 
Arról, hogy ki volt Luca, eltérőek a vélemények: gyakran azt mondták róla, hogy boszorkány, de azt is hallottuk, hogy szűz volt. 
A Luca naptól karácsonyig terjedő időszakban időjárásjóslásra alkalmas praktikákat űztek, ennek a tizenkét napnak az időjárásából következtettek ugyanis az elkövetkező egy évre. Úgy vélték, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának. 
Ugyanezt a célt szolgálta a hagymakalendárium is. A hagymát 12 héjra bontották, s rá sót szórtak. Amelyik hagymadarab nedves lett ezután, az évnek annyiadik hónapja lesz esős a jóslat szerint. 
A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása, melyet 9-féle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsa) készítettek, és szögek helyett bükkfából faragott ékek tartották össze. Alakja egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt. Ezt az ötszög-alakot boszorkányszögnek hívták. A hagyományos Luca széke 13 napig készült, mindennap kellett egy kicsit faragni rajta, de csak karácsony estéjére volt szabad befejezni. Innen ered a mondás: „Lassan készül, mint Luca széke!” Segítségével a szék tulajdonosa megláthatta a falu boszorkányait az éjféli misén, aki mások számára láthatatlan tollakat és szarvakat viselt a fején. Ezután a Luca széket el kellett égetni, nehogy rontást hozzon a házra. 
Azonban, ha a boszorkányok is meglátták és üldözőbe vették őt, menekülés közben a mákot szétszórta a háta mögött, így időben hazaért, hogy elégethesse a széket. A boszorkányoknak közben a mákot fel kellett szedegetniük az útról.

„Kilenc fából 
Kilenc jámbor, 
Bűvös szóból 
Luca-széket 
Faragok.”

Amire gyermekkoromból nagyon emlékszem az, hogy a Nagyanyám minden évben elmondta és be is tartotta, hogy Luca napján nem szabad semmi házimunkát végezni. A hagyomány szerint ha ezt valaki megszegi, bizony súlyos büntetés lesz az ára. 
Tilos volt ezen a napon szőni, fonni, varrni, mert azzal bevarrták a tyúkok fenekét egész évre. Tilos volt kölcsönadni bármit is, mert az egy évre elvitte a szerencsét. Nem szabadott sem mosni, sem kenyeret sütni, a betegségeket pedig csak vesszőzéssel lehetett elűzni. 
A családunk másik és számomra nagyon kedves hagyománya a lucabúza ültetés. Abból a búzából amit az apukám vet és arat. Ilyentájt mindig megérkezik a kis csomag a hazai búzamagokkal. 
Luca napján este, különböző méretű cserepekbe búzát ültetünk. Valóban kikel Karácsonyra. Nagyon szeretem, mert szép dísze az ünnepi asztalnak, mindig állítunk bele gyertyát és szalaggal átkötjük a cserepet. Eddig, még minden évben nagyon sok és zöld volt a búza, tehát örültünk a jövendő bőségesnek ígérkező évnek. A barátaim pedig évek óta várják a karácsonyi asztalukra az általam vetett lucabúzát. 
A búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.

Dél-Dunántúlon Luca napjának hajnalán kotyolni vagy palázolni indultak a kisfiúk, többnyire egy idősebb legény vezetésével. Ha engedélyt kaptak a kotyolásra, akkor szalmán, vagy fadarabon énekelve kívántak a házakban bő termést, gazdag állatszaporulatot. Ezt a szalmát tette a gazdasszony a tyúkok alá, hogy jobban tojjanak. A kotyolók jutalma egy-egy marék aszalt gyümölcs, dió, alma volt. Dünnyögve előadott verses mondókájuk a kimondott szó erejébe vetett hitet is bizonyítja. A háziasszony vízzel fröcskölte, kukoricával öntötte le őket, s ezt utána libáival, tyúkjaival itatta, etette fel. "Kity-koty-kity-koty" volt a köszöntő kezdő sora, innen származik a kotyolás kifejezés. Az alábbi versrészlethez hasonlított a mondókájuk, amelyben számba vették a háztartás és a gazdaság dolgait.

Luca, Luca kitty, kotty, kitty, kotty. 
Száraz körtét várom! 
Gelegenye kettő, három. 
Ha nem adnak szalonnát, 
Levágom a gerendát. 
Ha nem adnak hurkát, 
Elviszem a Julcsát! 
Luca, Luca kitty, kotty, kitty, kotty. 
Gelegenye kettő, három.

Ha nagy rendetlenség, sok szemét van a szobában, azt szokták mondani: Olyan a ház, mintha Lucáztak volna. 
A fiatalok ezen az ünnepen, sok helyen alakoskodni is jártak. A Luca-asszonynak öltözött maskara vezette a Lucázást, amelynek során a termékenységvarázslathoz szükséges rigmusokat adták elő. Mondóka kíséretében megpiszkálták a tyúkokat is, hogy jó sok tojást tojjanak.

Ezen a napon jósoltak is.

A legnépszerűbb jóslási forma azonban a lányok leendő férjeinek megjövendölése volt. A majdani férj foglalkozását mutatta meg a vízbe öntött ólom formája, nevét pedig a gombócokba főzött cetlik közül az, amelyik először feljött főzéskor a fazékban. Azt is ki lehetett ilyenkor deríteni, hogy még hány évet kell várnia a lánynak a férjhezmenetelre. Egyszerűen oda kellett mennie a hajadonnak a disznóólhoz, s abba egy jó nagyot belerúgni. Ahányat röffent aztán a disznó, annyi esztendő múlva ment férjhez a lány. 
Ehhez a naphoz fűződik a Luca - cédulák készítése. Az eladó lányok így próbálták megtudni jövendőbelijük nevét. Luca nap estéjén tizenhárom egyforma cédulára felírtak egy-egy férfinevet, aztán galacsinba hajtogatták a papírdarabkákat, s minden nap a tűzbe hajítottak közülük egyet. Tizenhárom nap múlva, karácsonykor kibontották a megmaradt cédulát: amilyen név állt a papíron úgy fogják hívni a férjüket.

Forrás: 
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_nepi_csillagnevek/20051201_luca.html 
http://www.sulinet.hu/tart/cikk/md/0/24341/1 
http://www.babazo.hu/tipeg/20081130-luca-nap-hiedelmek-szokasok-hagyomanyok.html 
http://www.katolikus.hu/szentek/1213.html

 

Eddigi látogatók

1186833

Copyright © 2009-2017 Kerekítő
Ölbeli játékok és mondókák - Baba-mama foglalkozás.
Minden jog fenntartva.