Kerekítő Bábos Torna 1-3 éveseknek - 40 perc

Ölbeli játékokkal, mondókákkal, Kerekítő manó bábos jeleneteivel, tornaszeres játéktérrel.

Ölbeli játékok, mondókák a Kerekítő könyvsorozat népi gyűjtése nyomán, dalokkal, hangszerjátékkal színesítve. A foglalkozás Kerekítő manó hétköznapi és jelesnapi vonatkozású bábos jeleneteivel kezdődik és tornaszeres játéktérrel zárul. Az ejtőernyős labdás móka és egyedi átmozgató sorunk a nagymozgásoknak is teret ad. 
Nagymamáinktól örökölt játékaink az érzelmi biztonság és a művészeti nevelés bölcsője. Az első évek mondókáinak szeretetnyelve, az érintés, ölelés és mosoly, egy életen át elkíséri a gyermekeket.
A Kerekítő bábos torna foglalkozások mondóka- és dalanyaga alapvetően népi eredetű, ebben a tekintetben példanélküli a tornás baba-mama csoportok között.

A foglalkozások tartalmilag és felépítésükben igazodnak ehhez a korosztályhoz. A szülők új ötleteket kaphatnak az otthoni játszadozáshoz, a tornaeszközök egy része pedig olyan új dolgok kipróbálására alkalmas, melyekre otthon nem biztos, hogy lehetőség nyílik.
Ebben az életkorban és egészen iskolás korig az egészségesen fejlődő gyerekeknek nincs szükségük semmilyen fejlesztésre, tanításra. JÁTSZUNK, a gyermekek ösztönös utánzási vágyára építve. Semmilyen elvárást nem támasztunk a gyerekek felé, életkoruk, habitusuk és pillanatnyi kedvük szerint vesznek részt vagy válnak figyelőivé mind az ölbeli és a nagymozgásos játékoknak. Közben a szülők játékötleteket kapnak a mindennapokra, a kicsik pedig mozgásigényüket és kíváncsiságukat kielégítve töltik az időt.

Bizonyított tény, hogy a felnőttkori boldogulás nem az értelmi intelligencia és a későbbi iskolai bizonyítvány, hanem sokkal inkább az érzelmi intelligencia függvénye. Ez részben öröklött, részben pedig a környezet, család hatására alakul ki, születésünktől fogva. Önfeledt, vidám percek, intim hangulat, közös és szabad játékidő biztosításával, énekszóval észrevétlen is sokat teszünk ezért. A mondókázó-éneklő szülő sosem feszült, az összenevetések pedig a feltétel nélküli szeretet üzenetét is hordozzák.

A drámapedagógiai megközelítés a társművészetekkel karöltve, közvetett módon van jelen a foglalkozásokon. Előhívjuk magunkból a gyermeket a gyermekeink kedvéért. A szülő és gyermeke közötti érzelmi kommunikációt, megértést segítjük ezzel, mely megelőzi a nyelvi kommunikációt. Megőrizzük a kicsik kreatív játéktevékenységét, gondolkodását, gazdag képzeletvilágát, mely kezdetektől fogva bennük van.

Amit gyermekünk batyujába rejtünk az élet első éveiben (mosoly, érintés, mondókák, énekek) egy életre kíséri őket.


A FOGLALKOZÁSOK CÉLJA

A Kerekítő bábos torna célja, hogy a szülők kedvet kapjanak az otthoni mondókázáshoz, bábozáshoz, énekléshez, és teret biztosítson a szabad mozgáshoz esős napokon is, amikor nem lehet játszóterezni.
A közösségi élethez való szoktatás első lépéseként, a gyerekek kapcsolatteremtő készségét, empátiáját, önkifejező képességét segítheti a csoport, melyhez rendszeresen vagy alkalmanként is lehet csatlakozni. Ebben a korban a legfontosabb, hogy harmónikus anya-gyermek kapcsolat alakulhasson ki, hiszen a családon belüli érzelmi biztonság hátterével képes a gyermek nyitni a külvilág felé. A korai anya-gyermek kapcsolat az alapja és meghatározója a későbbi társas kapcsolatoknak. A foglalkozáson ezért fontos szempont, hogy az anyuka gyermekével együtt örülhessen egy-egy megszülető örömteli, meghitt pillanatnak.

A Kerekítő jó alkalom arra, hogy gyermeküket új környezetben, új oldalukról ismerhessék meg az édesanyák és édesapák. Jó, ha olyannak fogadják el őket, amilyenek (a zárkózottabbakat hagyjuk szemlélődni, a tevékenyebbeket pedig hagyjuk tenni-venni). Ebben az életkorban fontosnak tartom, hogy a gyerekek önmaguk lehessenek.

A foglalkozások keretét adó, korhoz illő Kerekítő manós bábjelenetek és drámajáték-elemek nemcsak a gyerekek képzeletének megmozgatására alkalmasak, hanem a világ megismerését is szolgálják. Fontos a játékosság, mely nemcsak a szülő-gyermek kapcsolatot mélyíti, hanem a gyermekeinkkel együtt töltött mindennapok nehezebb helyzeteiben is segítségünkre lehet a későbbiek során is.

Ezek az alkalmak lehetőséget nyújtanak ahhoz is, hogy azonos élethelyzetben lévő anyukák (apukákat, nagyszülőket is szívesen látunk) és hasonló korú, közösségbe még nem járó gyerekek találkozhassanak.


BÁBOZÁS

A foglalkozásnak állandó, biztonságot nyújtó kerete van.
Minden alkalom Kerekítő manó bábjelenetével indul, akit a könyvsorozatunk lapjairól már ismerhetnek a kicsik és akit óvodásként mesekönyvben is nyomonkövethetnek. Ezekben a pár perces bábjelenetekben nemcsak az adott évszakra, jeles napokra utalunk, hanem fellelhetők a szülő-gyermek kapcsolat mindennapjai. Ebben az életkorban az életszerű szösszeneteket nagyon élvezik a kicsik. Egy vicces orrfújás, főzőcskézés, virágültetés mind-mind események, így alapvetően ezekre az apró dolgokra építünk.
A gyerekek, bár koruknál fogva most még inkább csak nézői, mint résztvevői a bábjeleneteknek, mégis közvetlen közelről ismerhetik meg a bábok világát, táplálva szeretetüket a bábozás iránt. A Kerekítő bábos torna ilyen tekintetben a későbbi bábelőadások, bábszínházak előszobája lehet.
A bábok egy külön világot idéznek, a gyerekek erre ösztönösen ráéreznek. Általánosságban elmondható, hogy az aprócska jelenetekre az egy s másfél éves gyermekek felfigyelnek és kezdik magukban bontogatni az értelmét, másfél, két évesek már meg is értik, a három év körüliek pedig már olykor be is kapcsolódnak habitusoktól függően, és ezzel utat nyitnak az interaktív bábjáték felé, melynek a játékon túl jelentős áttételes hatása van az értelmi és érzelmi fejlődés különböző területeire. Jó móka, és tudjuk, hogy túlmutat önmagán.
Ha a bábozás otthon folytatódik, a gyermekek érzelmi élete jócskán gazdagodik.


ÖLBELI JÁTÉKOK, ÉNEK-ZENE

Az ölbeli játékok, a közös mondókázás és éneklés, nemcsak a beszédértést, hallást, beszédfejlődést, ritmusérzéket, memóriát, figyelmet, mozgáskoordinációt fejlesztik észrevétlen. Segítik a világ megismerését, és számos áttételes hatásuk van a személyiségfejlődésre és értelmi képességek alakulására. Ami talán még fontosabb, hogy szoros érzelmi kapcsolatot eredményez gyermek és szülő között. Ezek olyan páratlan pillanatok, amikor megérintjük, megöleljük, cirógatjuk gyermekünket a kezünkkel, és bizony a hangunkkal is körülöleljük.

A test közelség, érintés ebben az életkorban kiemelt szerepet játszik. Az ölbeli játékok, melyet a pedagógia bizalmi játékoknak hív, képesek olyan érzelmi közeget teremteni, melyben az egymásra figyelés, a szeretet kifejezése, az anya és a gyermek közötti metakommunikáció fokozottan jelen van, és a kicsik testi-lelki fejlődését szolgálja.

Nagyanyáink hagyatéka közt megtalálhatjuk a höcögtetős, lovagoltatós, tenyérsimítós, csiklandozós, arc cirógatós, vonatozós, táncoltatós, hintáztatós, dögönyözős játékokat. Használatuk a hétköznapokban segítik a gyermekeket anyanyelvük elsajátításában, és ezek egyben a korai zenei és érzelmi nevelés alapkövei.

Az élet első éveiben a gyerekeknek az a fontos, hogy szívből jöjjön a dal és ez a mindennapokban jó hangulatú együttlétekhez vezessen (altatást, vigasztalást, örömeink és bánataink kifejezését segítik az énekek). Mindez nem zenei képzettség kérdése – ajándék gyermekünknek. Minden gyermeknek a saját anyukája hangja a legszebb!


MOZGÁS

Mozgunk, mert mozogni jó és a kisgyermekek lételeme.

A foglalkozásokon a hintáztató-takaró, a mászóalagút, a trambulin, a forgótölcsér, a labdás játékok akarva, akaratlanul fejlesztik a mozgáskoordinációt, egyensúlyérzéket, testtudat kialakulását, segítik a térben való tájékozódást.

A nagymozgások összehangoltsága ösztönzőleg hat a kismozgások, a kézügyesség alakulására, kihathat a beszédfejlődésre és segíti az idegrendszer érési folyamatát. 

Egyes tornaeszközök, pozitív pszichés folyamatokat indíthatnak el. Például a több méteres mászóalagútba a szülők nem tudják követni gyermeküket, így a gyermekek indulás előtt mérlegelik magukban, hogy van-e kedvük, bátorságuk egyedül megtenni ezt az utat. Egyes nézetek szerint szülési élmények, (’elszakadás’, ’kijutás a világba’) kerülhetnek felszínre. Mindenesetre előbb vagy utóbb az említett gátlások feloldódnak. Ha a tartózkodóbb gyermekek látják, hogy társaik örömüket lelik ebben a játékban, motiválóan hat rájuk, és idővel ők is csatlakoznak.

A mászóalagút különösen hasznos lehet abban az esetben is, ha a gyermek korábbi mozgásfejlődése során ’kihagyta’ a négykézláb mászás szakaszát.

A mászás a legösszetettebb mozgásforma, váltott irányú kéz-láb mozgás, mely az agy féltekéinek összerendezettségét igényli, és egyben visszahatással is van annak működésére.

Használunk egyes Ayres terápiás tornaszereket is, természetesen nem terápiás céllal, hanem prevenciós, és fejlesztő hatású játékszerként, melyek segítségével a gyerekek "próbálgathatják" egyensúlyérzéküket, tapintásukat, koordinált mozgásukat. Az egyensúlyszerv, mely egy agyi működési rendszer része, alapvető érzékszervünk. A magzat - egyensúlyszerve, a belsõ fülben lévõ labirintusszerv segítségével - már 8-10 hetes korában észleli a gravitáció változásait, és képes ezekre mozgással válaszolni.

Ayres amerikai neuropszihológus szerint az érzékszervi integráció folyamatában az egyensúlyszervnek kulcsfontosságú szerepe van. Ez a rendszer folyamatosan értesül az érzékszerveinkből valamint a testünkbõl - izmainkból, ízületeinkből - származó információkról. Ezeket összerendezi egymással, és részt vesz a mozgásválasz megszervezésében. Ayres azt tartja, hogy az egyensúlyszerv fejlesztése serkenti a többi érzékszerv fejlődését. Az új és új helyzetekhez való mozgásos alkalmazkodás serkenti az idegrendszer érését, mivel az idegrendszer minden helyzetre a lehető legjobb mozgásválaszt próbálja adni.

Célom, hogy a térben való mozgás számos formáját kipróbálhassák a gyermekek, melyre különösen nagy szükség van esős napokon, amikor nem tudnak eljutni a játszótérre.


A KAPCSOLATTEREMTŐ-KÉPESSÉG ALAKULÁSA

Az óvodát megelőző korosztály életében a legfontosabb és legmeghatározóbb kapcsolat, az anya-gyermek, család-gyermek kapcsolata. Hasonló korúakkal, olykor még óvodai kiscsoportban sem születik meg az együttjátszás. Három, négy éves korig a gyermekek inkább egymás mellett, mint egymással játszanak.
Mégis a gyermekek szocializációja szempontjából fontos lehet, hogy a foglalkozásokon egy kicsit már társasági szinten is kipróbálhatják magukat. Olykor osztozni, kivárni kell és persze odafigyelni egymásra. Itt még mindez szülői segítséggel történik.

A közösségi élmény alakulásához hozzájárul a közösen fogott ejtőernyő, melyben labdát táncoltatunk, szelet, hóesést idézünk. A gyerekek megfigyelik, hogy mi magunk, sokan és sokfélék, hogyan tudjuk együtt jól érezni magunkat.
Az foglalkozások kiszámítható felépítése (mely nem jelent tartalmi állandóságot,) növelik a gyerekek magabiztosságát. Otthonukon kívüli, új, közösségi közegben így rövid időn belül könnyen kiigazodnak, és lesznek olyan dolgok, melyeket már előre várnak (a bábok, a furulya vagy éppen a színes labdák érkezését). A mondókák és dalok közt sok a hétről hétre ismétlődő, ezáltal könnyen elsajátíthatóak a szülők számára, „hazavihetők”.

Kerekedjetek fel, kerekedjünk jó kedvre! Várunk egy közös játékra, éneklésre, mozgásra, összenevetésre!

Kovács Judit és a Többiek

Eddigi látogatók

1136464

Copyright © 2009-2017 Kerekítő
Ölbeli játékok és mondókák - Baba-mama foglalkozás.
Minden jog fenntartva.