Lélekkerekítők

Mi köze lehet az ölbeli játékoknak a korai fejlesztéshez?

A válaszom: semmi, de mégis sok! Azonban ne szaladjunk előre!

A Millenárison rendezett Gyermekeink Jövője című kiállítás kerekasztalbeszélgetésén sok szó esett a szabad, kötetlen játék fontosságáról, a korai fejlesztésről, és a siettetés témaköréről. 
Sok téveszme és pontatlanság lengi körül ezeket a kifejezéseket. 
Minden, amit Czeizel Barbarától, a Korai Fejlesztő Központ vezetőjétől, és Vekerdy Tamás pszichológustól hallottunk megerősíti eddigi tapasztalataimat. Ők, mint vitapartnerek voltak meghívva, de tulajdonképpen nem volt miről vitázni.

Kit érint a korai fejlesztés, és van-e köze a „siettetéshez”?

Csak megalapozatlanság és tájékozatlanság vezethet a siettetés káros hatásának megkérdőjelezéséhez, és a korai fejlesztés rossz szóhasználatához. Továbbá a szabad játék biztosításáról való megfeledkezés kellemetlen következményeit, valamint az időben elkezdett fejlesztés fontosságát eltérő fejlődésű gyermekek esetén egy szakember sem kérdőjelezi meg. 
Szögezzük le: korai fejlesztésre speciális szükségletű, a fejlődésben lemaradt kisgyermekeknek van szükségük. Sokan a korai fejlesztés alatt „siettetést” értenek, idő előtti ismeretszerzést, erőltetést. Ez egy komoly fogalomzavar. A siettetésnek semmi köze nincs a korai fejlesztéshez. Az eltérő fejlődésű gyermeknek tehát korai fejlesztésre és azon belül emellett kiskorban ölbeli játékokra van szüksége. Utóbbi nemcsak észrevétlen fejlesztő hatása miatt fontos, hanem a nehézségekkel terhelt kezdeti anya – gyermek kapcsolat lelki részét segíti a közös játék, az összenevetések, és az éneklés feszültségoldó hatása. 
Ha egy gyermek bizonyos fejlődési területen elmaradást mutat, egy-egy fejlődési szakaszon hosszan stagnál, adott esetben szociális környezete is nehézkes akkor külön foglalkozást igényel és bizonyos esetben terápiára szorul. „Veszélyeztetett” gyermekeknél az egyéni fejlesztés elmaradása súlyosbíthatja a gyermek fejlődésbeli elmaradását és rontja későbbi iskolai, valamint felnőttkori boldogulási esélyeit. Minél korábban kerülnek megfelelő szakemberhez, annál jobb!

Ölbeli játékok mindenkinek!

Mind a nehézségekkel küzdő, mind az egészséges gyermekeknek javára válik a szülőkkel való önfeledt játék, mely észrevétlen fejleszti a beszédértést, beszédészlelést, ritmusérzéket, zenei, érzelmi intelligenciát, értelmi képességeket, mozgáskoordinációt és még sorolhatnám. Ezért mondjuk olykor megnyugtatásként bizonytalanabb szülőknek, akik nem tudják eldönteni, hogy egészséges gyermeküknek elég-e az önfeledt otthoni játék az első években, hogy az ölbeli játékok „szinte felér egy korai fejlesztéssel”. Természetesen idézőjelben és a „szinte” szóval toldva, és árnyaltan értelmezve (hiszen mint említettem egészséges gyermeket nem is érint a korai fejlesztés) utalva arra, hogy ne higgye a mai szülő, hogy különleges dolgokat kell művelnünk a csemetékkel, és foglalkozásokra járni velük ahhoz, hogy értelmesek, fogékonyak, és boldogok legyenek. 
Alább felsorolom, hogy milyen közvetett áttételes hatásai vannak a testi-lelki-értelmi fejlődés különböző területeire egy átéléssel eljátszott ölbeli játéknak, melyek olyan mozdulatsorral kísért mondókák, amiket egészen pici kortól, akár nagyóvodáskorig is játszhatunk a mindennapokban.

Mire jók?

  • szülő-gyermek kapcsolat erősítése, közös önfeledt percek, szemtől szemben-szemkontaktus, testközelség, érintés
  • érzelmi nevelés, „veled vagyok” hangulat, a mondókák és énekek érzelmi töltése, csattanó megélése, énekekkel a babák érzelmére hathatunk, ha érteni még nem is értik a hallottakat
  • zenei nevelés, dallamok, ritmus, tempó váltások, népköltések, népdalok fontossága, élő énekszó, élő zenei inger, a művészeti nevelés bölcsője
  • koncentrálóképesség, figyelem
  • memória
  • beszédfejlődés, közelről, szemtől szembe láthatja gyermekünk, amikor a megszokott beszédtempó helyett érthetően artikulálva, ösztönösen lelassulva énekelünk vagy mondókázunk, változatos szókincset rejt az értékes dal és mondókaanyag, ezeken keresztül a világ megismerése: pl. állatok, mindennapi tevékenységek, foglalkozások
  • Mozgáskoordináció, testtudat, egyensúlyérzék kialakulása, egyensúlyszerv stimulálása

Mire van még szükség?

Az egészségesen fejlődő gyermeknek iskolás korig nincs szüksége semmilyen fejlesztő jellegű foglalkozásra, irányított, közvetlen tanításra. Amire szüksége van az első években: személyes kapcsolat, sok érintés, szabad mozgás és játéktér, élő énekszó, nagyanyáink öröksége: ölbeli játékok, friss levegő, elfogadó szeretet, valamint kevés, de biztos korlát, pozitív kommunikáció, és az hogy kezdetektől fogva beszéljünk hozzá, ha még nem is érti. Nem túl ingergazdag és nem túl ingerszegény környezet. A legtöbb tehát, amit tehetünk, hogy felelevenítjük gyermekkori zenei és játékélményeinket, mely régen a nagycsaládokban természetesen öröklődött, szájhagyomány útján. A több generációs családok megszűnésével, nehezebb az anyukák dolga, de ma már számtalan lehetőség nyílik ennek pótlására.

Mit nyújt a Kerekítő?

A Kerekítő foglalkozások egyike azon lehetőségeknek, ahol leporolhatjuk és bővíthetjük mondóka és ölbeli játéktárunkat és dalkincsünket. A foglalkozás szó kicsit megtévesztő, de elterjedtsége és közérthetősége miatt mi is használjuk, nem foglalkoztatjuk a gyermekeket hanem foglalkozunk velük. Nem túl találó, hiszen talán egy óvodai irányított foglalkozás jut eszünkbe, de órának még kevésbé volna jó hívnunk, hiszen arról meg az iskola jutna eszünkbe.

A Kerekítő tehát nem korai fejlesztés és nem fejlesztő foglalkozás, hanem szülők és gyermekek közös mókája, játéka. 
A gyermekek minden kötöttség nélkül, koruk, vérmérsékletük és pillanatnyi kedvük szerint részesei a közös mondókázásnak, éneklésnek, mozgásnak. A heti egy foglalkozás, mely során a szülők elsajátíthatják nagyanyáink örökségét, nem az otthoni szabad játékidő helyett van, nem fejlesztő foglalkozás, és nincs köze a korai fejlesztéshez sem, hanem célja az, hogy az otthoni, kötetlen bolondozás játékrepertoárja szélesedjen az első pár évben és különösen abban a kezdeti időszakban, amikor a kicsik még fokozottan igénylik a kétszemélyes, bizalmi játékokat. 
A Kerekítőn tehát szabad játék- és mozgásteret biztosítunk, az anyukákat tanítjuk énekekre, mondókákra, a gyermekekkel játszunk önfeledten, de csoportban, hogy együtt éljünk át felemelő és olykor nagyon vicces vagy épp megható pillanatokat. Arra biztatok minden szülőt és nagyszülőt, hogy érezzék jól magukat otthon és a kertben. Ma már honlapról és könyvből is lehet mondókákat tanulni. Ha ki szeretnének ruccanni, csak javukra válhat, ha az otthoni szabad játékidőn túl hetente ellátogatnak hozzánk. 
Leporoljuk azokat a mondókákat és dalokat, amik régen szájról szájra öröklődtek, és nem utolsó sorban hagyományt őrzünk, közösséget teremtünk. Utóbbi jelentősége abban is áll, hogyha az anyuka jól érzi magát, nem magányosodik el, nincs magára hagyva a problémáival, akkor az a gyermeknek és a kapcsolatuknak is jót tesz. Nincs boldog baba, boldog anyuka nélkül. Ez az, amiről nem esett szó a kerekasztalbeszélgetésen, erről az anyukák tudnának igazán mesélni.

Kovács Judit drámapedagógus, Kerekítő foglalkozásvezető, www.kerekito.hu

Eddigi látogatók

1117505

Copyright © 2009-2017 Kerekítő
Ölbeli játékok és mondókák - Baba-mama foglalkozás.
Minden jog fenntartva.