Sajtó

Mitől ilyen kerek? - J. Kovács Judittal Szepesi Dóra beszélgetett

Mitől ilyen kerek? - J. Kovács Judittal Szepesi Dóra beszélgetett

– Az anyukák, apukák ölében ülnek a kisgyerekek, és a közös mondókázás, éneklés, cirókázás, önfeledt játék közben nem is gondolhattam mást: így kerek a világ! Ez lenne a Kerekítő, maga?

– Igen, hisszük, hogy a gyerekek számára a világ szüleik ölében kerekedik ki első ízben. S ez az élmény meghatározó, egy életre szól. Az ölbeli játékoknak szerepe van a korai kötődésben, elősegítik az érzelmi biztonságot. Akik a kezdeti években elegendő ölelést, érintést, mosolyt kaptak, azoknak felnőttként könnyebb mindezt adni és elfogadni másoktól. A felnőtt boldogulás alapja. Ezek a bizalmi játékok a művészetek palotájának előszobája is, aki itt kellemesen érzi magát, örömmel nyitogat be később a palota termeibe. Fogékonyabbakká válnak a művészetek iránt. Sok mondókában van jelen a humor is, szinte minden ölbeli játék végén van egy nevettető csattanó, csúszdáztatás, reptetés, csikizés. Ez persze az önfeledt játékos kedvet is biztosítja, aminek hatására a gyermek szerető környezetben érzi magát, s így ráadásként az agyi antennák sokasága nyílik meg, fogékony percek ezek. Ráadásul a legegyszerűbbnek tűnő pár soros höcögtető is a legtöbb érzékszerv bevonásával történik, több csatornás ismeretátadás.  A kötetekben a kapcsolódó mozdulatkincset is feltüntetjük.

- Azt gondolnánk, az ölbeli játékok ösztönösen benne vannak a családok életében, mégis úgy láttam, hálás örömmel vesznek részt a foglalkozásaidon. Újra kell tanulni a bensőséges együttlétet? Miért olyan fontos mindez?

– Szerencsére mindannyiunkban ösztönösen ott van. Mindenkinek vannak ez irányú emlékei, kinek több, kinek kevesebb. Ám a többgenerációs családok megszűnésével azért nehezebben öröklődnek. A hálás tekintetek nem feltétlen annak szóltak, hogy újat hallanak, hanem akár annak, hogy ráismernek az általuk otthon is énekelt dalokra, gyermekként megismert mondókákra. Az “aha” élményre a heti foglalkozásokon is nagyban építünk, az alkalmi rendezvényeken pedig különösen. Mindig a közismertebbek mellé csempésszük be a kevésbé ismeretet, jeles napokhoz vagy évszakhoz kötődő dal- és mondókaanyagot. Természetesen a mai felgyorsult világban, ahol az apukák sokszor csak este esnek haza hosszú munkanap után, jó, ha odafigyelünk a meghitt esti és hétvégi együttlétre. Ebben a könyveink nagy segítséget nyújtanak, akárcsak ha azt nézzük, hogy egy nyugodt közös lapozgatással kezdődhet az együttlét, s mikor az apuka is már erőre kap, a közös ücsörgésben a játékokat, hintáztatókat dögönyözőket ki is próbálják. Sikerük pedig akkora, hogy a gyermekkacaj a legfáradtabb szülőt is további mondókázásra sarkallja. Hamar kialakulnak a kedvencek, a repertoár pedig a foglalkozásoknak köszönhetően is bővül. S milyen jó, hogy ehhez nem kell más csak a hangunk, az érintésünk, melyek mindig kéznél vannak.

– Olyan a légkör, mintha egy közösség alakulna. Milyen jó lenne, ha a gyerekek életében továbbra is megmaradna ez a fajta hozzáállás az emberi kapcsolatokhoz! Milyenek a visszajelzések?

– Az egykori pöttöm kerekítősök közül sokan ma már kisiskolások. Sokáig emlegetik Kerekítő manót, sokszor megkeresnek minket hétvégi rendezvényeinken, ahol sok ismerős dallam csendül fel számukra, amit megnyugvással és örömmel fogadnak. Rengeteg történet érkezik, hogy miben segített a manó vagy egy adott mondóka. Valakinek az esti fogmosáshoz kellett motivációnak, hogy Kerekítő manónak is van fogkeféje. Aztán volt, akit még óvodás korában is az egyik nálunk tanult kedvenc zsuppoló mondókával kellett belódítani viccesen a kádba. Egy-egy mondóka eleje vagy csattanója az első szavak között is megjelenik, mint ahogy a foglalkozásoknak keretet adó Kőketáncos körkörös cirókázó mozdulat is, az első utánzásos otthoni meglepetés. Az pedig érzelmi biztonságot és sikerélményt nyújt, hogy az óvodában számukra már ismert dallamok, rigmusok kerülnek elő. Így az óvónénihez talán több bizalommal fordulnak, társaikkal esetleg nyitottabbak emiatt is, és azért is, mert társaságban lenni sem új érzés nekik. Idei újdonság, hogy az új manós mesekönyv megszületésével útjára indítottunk Ovimóka foglalkozásokat, ahol a mondókák és a kötet meséi nyomán történik a zenei, mozgásos foglalkozás, melynek bábos kerete van.

– Úgy érzem, ez a mozgalom még abban is segíthet, hogy visszataláljunk a művészetekhez, ezen kívül a tiszta forráshoz, ami korunkban különösen fontos lenne. Mi a véleményed erről?

– A foglalkozások tervezésekor népi forrásból merítünk. Ez egy biztos, tiszta forrás. Jó, ha a legkisebbek először saját zenei anyanyelvükkel találkoznak ezeken a heti alkalmakon. Otthon és később az óvodában, nagyon helyesen sok más hatás is éri őket. A könyvcsaládban, amit naponta forgathatnak, kortárs szerzők művei szintén helyet kaptak. A heti egy baba-mama foglalkozást azonban kizárólag a népi mondókáknak, népi gyermekdaloknak, népdaloknak szánjuk, a párperces bábjelenetek mellett, amelyek mindennapi és jelesnapi vonatkozásúak. A Kerekítő Tippentőn a népzene és néptánc is előtérbe kerül. A Kerekítő Mondókás Mókán a hangszerjátékkal is varázsolunk, a Bábos Tornán pedig arra is ügyelünk, hogy a bábkellékek minőségi anyagból készüljenek, és esztétikusan nézzenek ki. Előszeretettel használunk természetközeli anyagból készült tárgyakat. Nemezgyümölcsöket, fajátékokat, hangszereket. Még a hordozótáskánkat is külön varratjuk, patchwork logóval díszítjük. A hangszertartóink jó része pedig türkizkék, mint az ünnepeinken, szakmai találkozóinkon a felsőnk. Valahogy úgy érezzük, fontos, hogy amikor az anyukák kimozdulnak otthonról és betérnek hozzánk, akkor egy kicsit egy mesevilágba csöppenjenek, mi ezért is várjuk őket mosolyogva, vidám öltözetben, dalos kedvben. Arra a fél órára felejtődjön el, ha aznap éjjel rosszul aludt a baba, vagy, hogy kint szakad az eső, ne adj’ isten, szalad a háztartás.

– Népi mondókák, írók művei, hagyományos és modern – nagyon tetszik ez a sokféleség!

– Ahány ház, annyi család. Sokfélék vagyunk, s a Kerekítőn belül a foglalkozásokból és a kötetek terén is képviseljük a világ sokszínűségét. Így mindenki saját habitusa és pillanatnyi kedve szerint talál magának kedvére valót. Széles repertoárt nyújtok, abból a szülők válogatnak, majd a gyermekhez megérkezve kialakulnak a nagy kedvencek. Lehet, hogy tíz mondókából fog állni, amit éveken át élvez és kér a gyermek. Ehhez azonban nálunk több százból válogathatnak, magam pedig több ezerből szűrtem ki, amit a könyvekbe szántam. A magyar néphagyomány rendkívül gazdag így nekem könnyű, de épp ezért nehéz dolgom is volt.

– Kerekítő manó és az évszakok – mesék óvodásoknak a legújabb kötet címe, főszereplői a közkedvelt manó és macskája. Ezt a könyvet Acsai Rolanddal közösen írtátok. Új irányt vesz a Kerekítő?

– Nem új irány, hiszen a manó figurája már az első mondókáskönyvünk oldalain ott bujkált, mely 2009-ben Szép Magyar könyv díjat is nyert. Csak annyi történt vele, hogy most már történik is vele valami, mert a gyerekekkel együtt ő is megnőtt időközben, így óvodásoknak szóló mesekönyvből szólítja meg a kis olvasóit, beszámol kalandjairól. Acsai Rolanddal írtuk, aki eddig felnőtt és ifjúsági könyveket jelentetett meg, ez az első mesekönyve, ahogy nekem is. Találkozhatunk benne tavi tündérekkel, hókatonákkal, de az évszakok is igazi alakot öltenek. Kacska macska bohókás, Kerekítő manó pedig mindent megold, mint ahogy a gyermekkel való együttélés során a szülők az elsőre megoldhatatlannak tűnő helyzetekkel is boldogulnak, legtöbbször és jó esteben. Persze néha nekünk is elkélne egy varázssipka. Fontos megemlíteni a mesekönyvvel egyidőben megjelent, ugyancsak Kállai Nagy Krisztina által illusztrált lapozókat is: az „A part alatt”-ot, melynek lapozgatása közben el tudjuk énekelni a közkedvelt dalt, és a „Kerekítő manó altatóit”, amiben népi dünnyőgőket találunk. Utóbbi az esti szertartás részévé is válhat, ami egyben az olvasóvá nevelés első lépcsőfokának is tekinthető.

– Milyen programokat kínáltok a közeljövőben? Hol találkozhatunk Kerekítő manóval és Kacska macskával?

– „Kerekítő manó bandája” zenés, bábos interaktív előadása várja az óvodásokat. „Kerekítő manó és a hókatonák szíve” a téli mese adaptációja. Az előadók: J. Kovács Judit – báb, Nemes Janó – fúvós hangszerek, Gyulay Csaba  –  ütőhangszerek. A MÜPÁ-ban december 18-án, és az Angyalföldi Művelődési Házban február 26-án lesz látható. És intézményekbe is meghívható, mint ahogy a Manócska Társulat bábelőadása is, mely ugyancsak a négy évszak meséjére épülő előadássorozat.

Említettem már a rendszeres és alkalmi Ovimókát is, ezen kívül Kerekítő manó országszerte szívesen ellátogat otthoni születésnapi zsúrokba mondókás mókával 1-7 éves korig hangolva. Ezeket a lehetőségeket a manó menüpontba folyamatosan töltjük.

(Fotók: Mohai Balázs)

Eddigi látogatók

1201456

Copyright © 2009-2017 Kerekítő
Ölbeli játékok és mondókák - Baba-mama foglalkozás.
Minden jog fenntartva.