Kovácsné Juhos Orsolya összeállítása

„Betlehem kis falucskában,
Karácsonykor éjféltájban
Fiú Isten ember lett,
Mint kisgyermek született.”

A karácsonyi időszak advent első vasárnapjától Vízkeresztig tart.
A karácsonyt megelőző négy hét advent (adventus Domini = az Úr eljövetele) időszaka. Eredete az V. századra tehető. Kialakulására nagy hatással volt az akkor már meglévő húsvéti ünnepkör. Ahogy a nagyböjt a húsvét, advent a karácsony előkészületi időszaka.
Bár nem magyar eredetű, nálunk is kedvelt szokás az adventi koszorú készítése. Johann Hinrich Wichern, az evangélikus szeretetszolgálat alapítója készítette az első ilyen koszorút Hamburgban 1839-ben. Ezen 24 gyertya volt, minden napra jutott egy.
Másik szokás az adventi naptár készítése. Régen adventi papírházikót állítottak. Minden nap kinyitottak rajta egy-egy ablakot, ezek bibliai idézeteket rejtettek. Ahogy sorban nyíltak az ablakok, egyre több fény áradt ki a házikóból a benne lévő mécses által. Advent legfontosabb jelképe a fény, ami maga Jézus Krisztus.
Karácsony Jézus születésének ünnepe. Eleinte csak egy ünnepi istentiszteletet tartottak a templomban, lassan azonban egyre nagyobb jelentőséggel bírt ez a nap. Az 1800-as években hazánkban – német mintára – még karácsonyi piramist állítottak az ünnep előestéjén. Ez egy deszka volt, melyre keresztbe három, egyre rövidebb, az elsőnél vékonyabb lécet szögeltek fel. Ezeknek a végeire gyertyát tettek, és köré gyűlve ünnepeltek. Németországban a 17. század közepén elkezdték fenyőágakkal díszíteni a piramist. Ez vezethetett a karácsonyfa felállításához. Magyarországon valószínűleg a Podmaniczky család állította az első igazi karácsonyfát. A fenyőfa tűlevelei, melyek télen is zöldellnek, a reményt jelképezik, valamint Jézus töviskoszorújára is emlékeztetnek. A fa égbe mutató formája által Isten felé mutat, hajtásai mind-mind keresztet alkotnak, díszei közül az alma a bűnbeesést, a csillogó gömbök a napkeleti bölcsek ajándékait, a papírláncok a kígyót, a dió pedig a Mária méhében lévő Jézust jelképezi.
Az ünnepkörhöz tartozó legfontosabb magyar hagyományok a betlehemezés, a lucázás és a regölés.
A betlehemes játékokat először pásztorok adták elő, ma már a gyerekek játsszák el Jézus születésének történetét. Falvakban nem csak a templomban, hanem házaknál is bemutatják pásztorjátékukat.
Jellegzetes, több mint 1000 éves magyar karácsonyi népszokás a regölés. Eredetileg pogány termékenységvarázsló rítus volt, a kereszténység elterjedésével azonban a karácsonyhoz, valamint Szent István napjához kapcsolódott. E két ünnep előestéjén jártak a legények regölni. Az 1800-as években még minden faluban élő szokás volt, hogy a fiatal fiúk kifordított bundában csörgős botokkal járták a házakat, és termékenységet, bőséget varázsoltak a családoknak.
Számos hiedelem is kapcsolódik az ünnephez. Például a karácsonyt követő napok időjárásából lehet következtetni a következő év időjárására. Egy-egy nap egy-egy hónapnak felel meg: 25-ike a januárt, 26-ika a februárt jelenti… Másik hiedelem, hogy ha a karácsonykor felvágott vöröshagyma leve sózás után lefolyik, akkor jó bortermés várható.
Voltak ezeknél érdekesebb babonák is. Az egyik ilyen, hogy ha egy lány az éjféli misére való harangozáskor befelé söpör, az asztalt megteríti, majd mezítláb háromszor megkerüli a házat, a szoba ablakán benézve megláthatja leendő urát.
Az ünnep nem ér véget 25-ikén, hanem hozzá tartozik a következő nyolc nap is. December 26-ika Szent István diakónus és első vértanú napja (ő mondta ki először, hogy Jézus volt a messiás). December 27-ike Szent János apostol és evangélista ünnepe. December 28-ika Aprószentek napja (ilyenkor a betlehemi gyermekgyilkosságok és az abortuszok áldozataiért imádkozik az egyház). Karácsony nyolcadának vasárnapja (ha nincs ilyen, akkor december 30.) a Szent család ünnepe. December 31-ike az év végi hálaadás ideje, január elseje pedig az új év első napja – Újév – , Szűz Mária ünnepe.
A karácsonyi időszak január 6-ikán, Vízkereszt napján ér véget. Ez Jézus megkeresztelkedésének napja. A karácsonyfákat ekkor szokták lebontani.

Áldott, békés karácsonyt kívánok mindenkinek!

Kovácsné Juhos Orsolya
Kerekítő és Mackóskuckó foglalkozásvezető

További karácsonyi írásaim:
Karácsonyra várva (http://www.mackoskucko.hu/karacsony_I.html)
Karácsonyra várva II. – Ajándékok (http://www.mackoskucko.hu/karacsony_II.html)

Felhasznált irodalom:
Kissné Király Piroska: Hon- és népismeret. Bíbor Kiadó, 2002.
Menjünk mi is Betlehembe. Szerkesztő: Granasztói Szilvia, Háttér Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1990.
Népzeneismeret. Szerkesztő: Nagy Jánosné, Pedellus Bt., Debrecen, 1994.
Széplaki Erzsébet – Dr. Tóth Lászlóné: Hagyomány – Adomány. Holnap Kiadó, Budapest, 2000.
Verbényi István – Füzes Ádám: Ünneplésünk a liturgikus éven át. Országos Magyar Cecília Egyesület Kántorképző Tanfolyama, Budapest, 1998.