Bemutatkozás

Fábián Katalin vagyok, Inárcson élek két fiammal.
1975. Szent Iván havában születtem a lehető legjobb helyre, szerető családba.
Óvodapedagógusként végeztem, Inárcson kezdtem a pályafutásomat 1996-ban, majd gyermekeimmel otthon voltam és sok-sok mondókával, bábozással és zeneszóval és legfőképpen szeretettel töltöttük meg pici életüket.
A Kerekítővel már 2009-ben találkoztam és nagyon tetszett, hogy olyan elveket vall, amiket érdemes képviselni kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusnak.
Számomra nagyon fontos szerepe van az éneknek, mint értéknek és értékközvetítő eszköznek.
A népzene, a népi hangszerek, a népmesék és a népművészet mindig jelen volt, van és lesz az életemben és a családom életében.
Gyerekkoromtól fogva a népzene, a népmesék, és szőttesek világa vesz körül. Családi gyökereim Bukovinába vezetnek, ahonnan sok „kincseket” tudhatok magaménak.
A népzene hatásáról nem írnék, mert sokan sok jó dolgot írtak és reméljük fognak is.
Azt gondolom, hogy aki megtapasztalja, megérthet valamit a ránk hagyományozódott és megöröklött ajándékokból.
Megélt élethelyzetek tapasztalatait egyszerűen közli és átsegít, vagy éppen lelassít bennünket ma is, hogy az érzelmeinket átéljük és megéljük.
Fontosnak tartom, hogy Mi is sok-sok generációra olyan értéket hagyományozzunk, ami lélekmelengető és megtölti a családok életét.
A család az első közeg, ahol megtapasztalja a kisgyermek, hogy mit tartunk jónak és értékesnek, később is ezekre lesz igénye, és az úton tartja, és boldog lehet.

Szeretem ezeket az idézeteket Kodály Zoltántól, ma is tanulságos:
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
„A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”
„Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”

Várok minden kicsit és nagyot nagy szeretettel és énekszóval!