Bánkiné Révész Adrienn orosházi Kerekítő foglalkozásvezető összeállítása

A Vízkereszt szó eredete, jelentése

Vízkereszt a nyugati kereszténység Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve. Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a φάινω „megjelenni, feltűnni” igéből). A magyar elnevezés a víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered.
A háromkirályok néven is említett nap a karácsonyi ünnepkör, a „karácsonyi tizenketted" (12 napos ünnep) zárónapja és a farsang kezdőnapja egyben.

Mit ünnepelünk ezen a napon?

Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep, eredete a IV. századig nyúlik vissza. Ezen a napon három eseményt ünnepelnek a nyugati keresztény egyházak:

1. A napkeleti bölcsek vagy más néven háromkirályok: Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatása a gyermek Jézusnál. 
   Az evangélium szerint a három királyok (akik napkeleti bölcsek, csillagjósok lehettek) a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, de Heródes király Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A hagyomány szerint nevük Caspar, Melchior, Balthasar – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – volt, tömjénadományukra a tömjénezés szertartása emlékeztet. Szimbolizálhatják egyes vélemények szerint a világ korábban ismert három kontinensét is (Európa, Ázsia, Afrika). Ezt támasztja alá az, hogy a középkortól kezdve a harmadik királyt szerecsennek ábrázolták. Nevüket „Gáspár, Menyhért, Boldizsár”-ként a IX. század óta említik, viselőik pedig mind január 6-án ünneplik névnapjukat.
2. Jézus gyermekkora a Jordánban történt megkeresztelkedéséig (Vízkereszt). 
   A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte. Ezt követően tanítani kezdett. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja lett, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel.
3. Jézus első csodája a kánai menyegzőn. 
   A harmadik evangéliumi jelenet Jézus első csodatétele: a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta.

Vízkereszthez kapcsolódó egyházi és népszokások

Víz- és házszentelés 
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. A szenteltvizet, amelyet vízkeresztkor háromkirályok vizének is neveznek, a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyermekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Szenteltvízzel itatták meg az állatokat is, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy magukra locsolták, betegségek és rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. Sokféle alkalmazása közt meg kell említeni, hogy Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet.
Néhány helyen ma is szokás még a katolikusoknál a vízkereszt napi házszentelés (koleda, koledálás), amelyre már Mátyás idejéből van emlékünk. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a ház népét és a jószágot, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felírja a G-M-B betűket és az évszámot.
A római katolikus falvakban a pappal együtt ment a kántor, két ministráns és az egyházfi, aki a pénzt, az ajándékot gyűjtötte össze. Göcsejben a pap és a kántor fáradságukért sonkát, szalonnát, tojást, gabonafélét, babot és lélekpénzt kaptak. A szentelés után a lelkésznek le kellett ülnie a szobában, hogy a tyúkok kotyoljanak. Amikor a pap elment, a gazda vagy a gazdasszony a helyére ült, majd kiseperték a pitvart, hogy a lány még abban az esztendőben férjhez menjen, a legény pedig megházasodjék. Székelyföldön a házszentelés után a papot égő gyertyával kísérték ki, hogy nagyobb legyen a kender. Az is szokásban volt, hogy a lány a házszentelés előtt nyakából levette a gyöngyöt, s a küszöb mellett a szőnyeg alá dugta, ahol a pap átlépte. A szentelés után a szőnyeg alól kivette és a párnája alá tette, mert azt tartották, megálmodja, ki lesz a jövendőbelije.

Csillagozás, háromkirályjárás 
Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát. Korábban azonban vízkereszt ünnepéhez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás, más néven csillagozás szokása is, mely előbb a vízkereszti házszentelés része volt, majd önálló adománygyűjtő szokás lett. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti, hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Többnyire már csak az adománykérő, ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük. Általában vízkeresztkor (vagy karácsonykor) és újévtől vízkeresztig jártak. Történeti adatok a 16. század óta szólnak a csillagénekről és a csillagozásról, és egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgatható csillaggal háromkirályok képében köszönteni. A háromkirályjárás egyetlen állandó motívuma az ún. csillagének, melynek „Szép jel és szép csillag” kezdetű, refrénszerűen visszatérő soránál ugratják ki a faszerkezetű csillagot.

Csillagének:

2.
Hol vagy, zsidók királya?
Mert megjelent csillaga.
Betlehemben találják,
szép Jézust körülállják.
Refr.

3.
Kérjük a szép Szűzanyát,
kérje értünk szent fiát,
hogy békességben tartson,
ellenségünk ne ártson.
Refr.

Gombos (Bács-Bodrog). Kiss L., 1939. 

Vízkereszthez kapcsolódó hiedelmek, jóslatok

Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd” – mondják Berettyóújfalun. „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél” – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.” A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.

A bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok. A délvidéki magyar falvak vízkereszti időjárással összefüggő termésjóslásai így szólnak: „Ha esik az eső, férges lesz a mák. Ha hideg van, rossz termés várható. Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év. Ha fagy, soká tavaszodik, ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz. Ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható.”

Forrás:

Magyarországi Evangélikus Egyház – Vízkereszt: Jézusban megjelenik a Világosság (Bolla Zsuzsa)
http://www.evangelikus.hu/temak/vizkereszt/nyito
Magyar Néprajzi Lexikon
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1423.html
Dömötör Tekla: Magyar népszokások
http://mek.niif.hu/04600/04691/html/dtmagynepsz0005.html
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége – Jeles napok, ünnepi szokások
http://www.keesz.hu/node/808
Országos Széchényi Könyvtár – Jeles napok
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/vizkereszt
Wikipedia – Vízkereszt
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzkereszt
Folkrádió
http://www.folkradio.hu/hirek/hir_show.php?id=794
múlt-kor történelmi portál – Vízkereszt hozza el a farsang kezdetét
http://www.mult-kor.hu/20110106_vizkereszt_hozza_el_a_farsang_kezdetet