Kerekítő Manó Torna 1-3 éveseknek – 40 perc
Kerekítő – a mondókázó mindennapokért 2009 óta!
A foglalkozás Kerekítő manó bábos perceivel kezdődik, mondókákkal, hangszerjátékkal, furulyaszóval, “állandó átmozgató sorral", ejtőernyőzéssel folytatódik és tornaszeres játéktérrel zárul.
Az ölbeli játékok szemtől szembe, szívből szívbe, lélektől lélekig érnek.
Az elhangzó népi ölbeli játékok, mondókák a Kerekítő könyvsorozatból valók. Gondolj bele mekkora értéket adsz ezzel is a gyerekednek. Sokat ismétlünk, hogy aztán otthon is legyen mivel zsonglőrködnöd.
Egy éves kortól idevárjuk tipegődet. Különösen jó helyen vagy, ha kifejezetten örökmozgó vagy épp visszahúzódó a csöppséged. Nem célunk, hiszen ebben a korban másodpercekben mérhető a figyelem hossza, de itt az elevenek elragadtatva figyelnek több, kedvenc résznél is, és a mozgásfejlesztő eszközök a mozgásigényüket is kielégíti. A nehezen oldódók pedig legkésőbb a színes ejtőernyős labdás részen kinyílnak, és persze ha a foglalkozáson inkább csak szemlélődnek, otthon felidézik Kerekítő manót, és ahogy beszélni kezdenek a mondókák is előgurulnak. Ahogy ezt oly sokan mesélitek.
Biztosítunk róla, hogy már pár alkalom után Kerekítő manó rajongóvá váltok és a kicsi első szavai közt lesz a bájos figura, akit a mondókáskönyvek lapjain is felfedezhettek. Igazi varázsereje van. A legkisebbek is tágra nyílt szemmel figyelik, és idővel egyre többet megértenek a pár perces bábjelenetből. Aztán eljön az idő, amikor már otthon is felemlegetik majd és maguktól felhúzzák a cipőjüket az induláshoz. A bábok sokrétű, személyiségformáló szerepéről napokig mesélhetnénk.
Az élet első éveiben az önfeledt együttjátszás, az érintés, testközelség, a szeretetteljes hangulat, melyeket az ölbeli játékok, más néven bizalmi, kapcsolatteremtő játékok biztosítanak, segítik a biztonságos korai kötődést, erősítik az érzelmi biztonságot, mely az értelmi és érzelmi fejlődés alapja. Ezek a rövid, korosztálynak megfelelő, skandált, sokszor énekelt rigmusok egyben a művészeti, zenei és érzelmi nevelés alapkövei is.
Az ölbeli játékok a bizalom, az érintések és az önfeledt összenevetések ideje. A kapcsolódás művészete.
A foglalkozások tartalmilag és felépítésükben igazodnak ehhez a korosztályhoz. Fontosak a biztonságot nyújtó keretek, állandó részek és a sok ismétlés.
Új ötleteket is kaphatsz az otthoni játékhoz, a tornaeszközök egy része pedig olyan új dolgok kipróbálására alkalmas, melyekre otthon nem biztos, hogy lehetőség nyílik.
Ebben az életkorban az egészségesen fejlődő gyerekeknek nincs szükségük semmilyen fejlesztésre, tanításra. Játszunk, a gyermekek ösztönös utánzási vágyára építve. Semmilyen feladatuk nincs, nem kell ölben üldögélni sem, lehet elkúszni, mászni, szaladni, plafonon lógni. Életkoruk, habitusuk és pillanatnyi kedvük szerint vesznek részt vagy válnak figyelőivé mind az ölbeli és a nagymozgásos játékoknak. A kicsid mozgásigénye és a sok mozgás alapvető ebben a korban, és milyen jó, hogy kikapcsoltmobil zónánkban teljes figyelemben vele tarthatsz ebben is.
Bizonyított tény, hogy a felnőttkori boldogulás nem az értelmi intelligencia és a későbbi iskolai bizonyítvány, hanem sokkal inkább az érzelmi intelligencia függvénye. Ez részben öröklött, nagyrészben pedig a környezet, család hatására alakul ki, születésünktől fogva. Önfeledt, vidám percek, intim hangulat, közös és szabad játékidő biztosításával, mondókázással észrevétlen is sokat tehetsz ezért.
Éneklés, mondókázás közben magabiztosságot és nyugalmat árasztasz. Tudtad, hogy az emberi agy felépítése olyan, hogy nem tudunk egyszerre énekelni és félni, aggódni? Oldottá tesz téged, a kicsik pedig megérzik. Az összenevetésekben pedig mindig ott van a feltétel nélküli szeretet.
A drámapedagógiai megközelítés a társművészetekkel karöltve közvetett módon van jelen a foglalkozásokon. Előhívjuk magunkból a gyermeket a gyermekeink kedvéért. A szülő és gyermeke közötti érzelmi kommunikációt, megértést segítjük ezzel, mely megelőzi a nyelvi kommunikációt. Megőrizzük a kicsik kreatív játéktevékenységét, gondolkodását, gazdag képzeletvilágát, mely kezdetektől fogva bennük van.
Amit gyermekünk batyujába rejtünk az élet első éveiben, mosolyok, érintések, ölelések egy életen át kísérik őket.
Meghitt együttlétet és vidám játékot kínálunk!
Várunk szeretettel!
A FOGLALKOZÁSOK CÉLJA
A Kerekítő Manó Torna célja, hogy kedvet kapj az otthoni mondókázáshoz, bábozáshoz, énekléshez, és esős napokon – amikor nem lehet játszóterezni – kipróbálhass nálunk izgalmas mozgásfejlesztő eszközöket.
A közösségi élethez való szoktatás első lépéseként a csoport segítheti gyermeked kapcsolatteremtő készségét, empátiáját és önkifejező képességét, amelyhez rendszeresen vagy alkalmanként is csatlakozhatsz.
Ebben a korban a legfontosabb, hogy harmonikus szülő-gyermek kapcsolat alakulhasson ki, hiszen a családon belüli érzelmi biztonság hátterével képes a gyermek nyitni a külvilág felé. A korai anya-gyermek kapcsolat az alapja és meghatározója a későbbi társas kapcsolatoknak. Ezek az együttlétek is erősítik köteléketeket.
A Kerekítő arra is jó alkalom, hogy új környezetben, új oldaláról ismerhesd meg a kicsit és saját magadat, mint szülőt. Jó, ha olyannak fogadod el őt, amilyen: a zárkózottabbakat hagyjuk szemlélődni, a tevékenyebbeket pedig hagyjuk tenni-venni.
A foglalkozások keretét adó, korhoz illő bábjelenetek és drámajáték-elemek nemcsak a gyerekek képzeletének megmozgatására alkalmasak, hanem a világ megismerését is szolgálják. Fontos a játékosság, amely nemcsak a szülő-gyermek kapcsolatot mélyíti, hanem a gyermekeinkkel együtt töltött mindennapok nehezebb helyzeteiben is segítségedre lehet a későbbiek során.
Ezek az alkalmak lehetőséget nyújtanak arra is, hogy más kismamákkal, apukákkal tapasztalatot cserélj, és hogy a közösségbe még nem járó gyermeked is ismerkedhessen. Barátságok is szövődnek – sokan később egy bölcsibe, oviba mennek.
BÁBOS PERCEK
A foglalkozásnak állandó, biztonságot nyújtó kerete van.
Minden alkalom Kerekítő manó bábjelenetével indul, akit a könyvsorozatunk lapjairól már ismerhetnek a kicsik, és akit óvodásként mesekönyvben is nyomon követhetnek. Ezekben a pár perces bábjelenetekben nemcsak az adott évszakra és jeles napokra utalunk, hanem fellelhetők bennük a szülő-gyermek kapcsolat mindennapjai is.
Ebben az életkorban az életszerű szösszeneteket nagyon élvezik a kicsik. Egy vicces orrfújás, főzőcskézés, virágültetés mind-mind esemény – így alapvetően ezekre az apró dolgokra építünk.
A gyerekek bár koruknál fogva most még inkább csak nézői, mint résztvevői a bábjeleneteknek, mégis közvetlen közelről ismerhetik meg a bábok világát. Ilyen tekintetben a későbbi bábelőadások, bábszínházak előszobája is lehet.
A bábok egy külön világot idéznek, a gyerekek erre ösztönösen ráéreznek. Általánosságban elmondható, hogy az aprócska jelenetekre a maguk módján már a pici babák is felfigyelnek, az egy-másfél éves gyermekek elkezdik magukban bontogatni az értelmét, a másfél-kétévesek már meg is értik, a három év körüliek pedig olykor be is kapcsolódnak, interakcióba lépnek Kerekítő manóval.
A puszta játékon túl jelentős áttételes hatása van az értelmi és érzelmi fejlődés különböző területeire. Jó móka, és tudjuk, hogy túlmutat önmagán.
Ha a bábozás otthon folytatódik, a gyermekek érzelmi élete jócskán gazdagodik.
ÖLBELI JÁTÉKOK
Az ölbeli játékok és a közös mondókázás támogatják érzelmi fejlődését, az idegrendszer érését, az anyanyelvi készségek alakulását, a beszédértést, a beszédészlelést, a hallás fejlődését, a zenei képességeket, a ritmusérzéket, a memóriát, a figyelmet, a mozgáskoordinációt, s még megannyi területen áldásos a hatása. Használatuk a hétköznapokban természetesen segíti az anyanyelv elsajátítását, és ezek egyben a korai zenei és művészeti nevelés alapkövei is.
Nem csoda, hiszen az összes érzékszerv bevonódik, és a gyermek egyszerre látja, hallja, érzi, átéli a játék és a hozzá kapcsolódó mozdulatkincs minden ízét. Többcsatornás megélés, kapcsolódás, és persze ehhez a szív nyílik meg elsőként. Minden kicsi antenna kinyílik a szeretetteli intimitásban.
Segítik a világ megismerését is, hiszen a mondókák és ölbeli játékok gyakran kapcsolódnak mindennapi tevékenységekhez (pl. állatok, családi szerepek, természeti jelenségek, munkafolyamatok). Emellett számos áttételes hatásuk van a személyiségfejlődésre, az értelmi képességek alakulására, az érzelmi önszabályozásra és a társas készségek fejlődésére.
Legalább ilyen fontos, hogy ezek a játékok erősítik a szülő és gyermek közötti érzelmi köteléket, a biztonságos kötődést, hiszen az érintés, a mosoly, az összenevetés, az ölelés és a „csak rád figyelek” idő mélyítik a
biztonságérzetet és az érzelmi kapcsolatot.
A testközelség és az érintés ebben az életkorban kulcsfontosságú a testi. lelki fejlődésben. Az ölbeli játékok, amelyeket a fejlődéslélektan bizalmi játékokként is említ, képesek olyan érzelmi közeget teremteni, amelyben az egymásra figyelés, a szeretet kifejezése, valamint az anya és a gyermek közötti metakommunikáció fokozottan jelen van.
Az élet első éveiben a gyerekek számára az a fontos, hogy szívből jöjjön a dal, és ez a mindennapokban jó hangulatú együttlétekhez vezessen. Az énekek segítik az altatást, a vigasztalást, valamint örömeink és bánataink kifejezését. Ehhez nincs szükség zenei képzettségre – a közös éneklés önmagában is értékes ajándék gyermekünk számára. Minden gyermek számára a saját szülei hangja a legszebb!
MOZGÁS
Sokat mozgunk, mert a mozgás örömforrás, és a kisgyermekek lételeme, valamint
fizikai, kognitív és érzelmi fejlődésük alapja. Az alábbiakban néhány fontos fejlesztési területet emelek ki, ám fontos, hogy foglalkozásaink nem fejlesztő foglalkozások, sem nem terápiák, hanem olyan baba-mama foglalkozások, amiken a mondókáknak, a zenének, és a mozgásfejlesztő játékszereknek köszönhetően természetes módon észrevétlen fejlődnek a kicsik.
A Kerekítő célja, hogy a foglalkozásoknak otthon is folytatása legyen, cél tehát a mondókázó mindennapok. Az ideális első két év képernyő idejének nulla perces betartásában is segít. A személyes kapcsolódás mintáját és a mozgás szem előtt tartását nyújtja digitális cumi helyett.
A mászóalagút, a trambulin, a forgótölcsér és a labdás játékok észrevétlenül segítik a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzéket és a testtudat kialakulását, valamint támogatják a térbeli tájékozódást. A nagymozgások összerendezettsége ösztönzően hat a finommotorikára, elősegíti a kézügyesség fejlődését, támogathatja a beszédkészség alakulását, valamint hozzájárul az idegrendszer érési folyamataihoz.
Bizonyos tornaeszközök pszichés szempontból is jótékony hatásúak lehetnek. A több méteres mászóalagút például olyan helyzetet teremt, amelyben a szülő nem tudja közvetlenül követni gyermekét. A kicsiknek ehhez bátorságra és bizalomra van szükségük, valamint annak az érzésnek a megerősítésére, hogy édesanyjuk a túloldalon vár rájuk.
Egyes esetekben felszínre kerülhetnek megszületés körüli emléknyomok, amelyek az „elszakadás” vagy a „kijutás a világba” élményéhez kötődnek. A gátlások azonban oldódhatnak, mivel a tartózkodóbb gyermekek látják társaik felszabadult örömét, ami ösztönző hatással lehet rájuk, és idővel ők is bekapcsolódhatnak a játékba.
A mászóalagút különösen hasznos lehet azoknak a gyermekeknek, akik nem másztak négykézláb. A mászás az egyik legösszetettebb mozgásforma, amely keresztirányú kéz-láb koordinációt igényel. Ez az agyféltekék összehangolt működésére épül, ugyanakkor visszahat annak fejlődésére is.
A foglalkozások során egyes Ayres-terápiás tornaszereket is alkalmazunk, természetesen nem terápiás céllal, hanem prevenciós és fejlesztő eszközként. Ezek lehetőséget adnak a gyermekek számára, hogy próbára tegyék egyensúlyérzéküket és mozgáskoordinációjukat. Az egyensúlyszerv – amely az agyi működés egyik kulcsfontosságú rendszere – kiemelt jelentőséggel bír az érzékelés és a mozgás szervezésében.
Már a magzat is érzékeli a gravitáció változásait a belső fülben található labirintusszerv segítségével. Ayres amerikai neuropszichológus szerint az érzékszervi integráció folyamata során az egyensúlyszerv kiemelt szerepet
játszik. Ez a rendszer folyamatosan gyűjti az információkat az érzékszervekből, az izmokból és az ízületekből, majd összerendezi azokat, és hozzájárul a mozgásválaszok megszervezéséhez.
Ayres elmélete szerint az egyensúlyszerv fejlesztése serkenti a többi érzékszerv fejlődését is. Az új helyzetekhez való mozgásos alkalmazkodás támogatja az idegrendszer érését, mivel minden helyzetben a lehető legoptimálisabb mozgásválaszt kell megtalálnia. (Forrás: Ayres Terápia honlap.)
Célunk, hogy a gyermekek minél változatosabb mozgásformákat próbálhassanak ki, amelyekre különösen nagy szükség van esős napokon, amikor a játszóterek vizesek.
A KAPCSOLATTEREMTŐ-KÉPESSÉG ALAKULÁSA
SZOCIALIZÁCIÓ
Kapcsolatteremtés és közösségi élmény a legkisebbeknek.
Az óvodát megelőző időszakban a gyermek számára a legfontosabb kapcsolódási pont a szülő, az első hónapokban az édesanya. Ebben a korban a hasonló korú gyerekekkel való játék még nem mindig alakul ki spontán – sokszor még az óvodai kiscsoportban sem jellemző az igazi együtt játszás. A kicsik inkább egymás mellett, mint egymással játszanak.
Mégis, már ebben a korai időszakban is értékes tapasztalat lehet, ha a kicsi megtapasztalja a közösségi helyzeteket: miként osztozhat egy tornaszeren,
hogyan várhat a sorára. Ezek a helyzetek itt még a szülői jelenlét biztonságában élik meg, így fokozatosan és természetesen tanulhatják meg az első társas készségeket.
A színes ejtőernyős rész igazi közösségi élményt nyújt, a szülőknek is frissítő megélni, hogy sokféle különböző egyéniség és családi hátterű, szociális örökséggel érkező felnőtt feledkezik bele a gyerekek örömébe. Eltűnnek a politikai és világnézeti különbségek, a Kerekítő foglalkozás a béke és mosoly szigete, egy biztonságot, nyugalmat nyújtó környezet, ahova örömmel térnek vissza.
Barátságok születnek a szülők és gyerekek közt, az ismerkedés sokszor a játszótéren folytatódik.
Otthonukon kívüli, új, közösségi közegben rövid időn belül könnyen kiigazodnak a kicsik, és lesznek olyan dolgok, melyeket már előre várnak. A sok ismétlés nemcsak a kicsik életkori sajátossága miatt fontos, hanem ennek köszönhetően valóban a batyudba kerülnek a népi mondókák, hogy otthon a mindennapokban előgurulhassanak.