Nagy Albinné Fábián Kata népi énekes  és inárcsi foglalkozásvezető összeállítása:

A szüret az emberiség egyik legősibb és a gazdasági élet őszi ünnepe. Az emberi tevékenységek egyik legrégibb formája a mezőgazdaság. A bor az emberiség történelmének szerves része. A szőlő és bor legnagyobb ünnepe mindig a szüret időszaka volt.

Szeptember
Szent Mihály hava

„Hordót készít Szent Mihály hava termett szőlőknek,
Földbe veti ő búzáját jövendő termését.”

Ősz-elő – Földanya – Kisasszony – Szent Mihály hava 
Szeptember, gyümölcsöt hoz jó ember…
Rövidülnek a nappalok és hosszabbodnak az éjszakák. Hűvösebbre fordul az idő, többet esik az eső.
Befejezik a termény aratását és előkészítik a talajt az őszi vetéshez, elkezdik a szőlő őrzését.
A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól.
A csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be.

Népi megfigyelések: 

• ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még
• ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani
• ha korán lehullanak a falevelek, akkor a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, megérkezik a hideg idő

Népi mondóka 
Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.

Jeles napok szeptemberben: 
Egyed napja-szeptember 01., Szent Lőrinc napja-szeptember 05., Kisasszony napja-szeptember 08.,
Mária napja-szeptember 12., Szentkereszt felmagasztalása-szeptember 14.
Hétfájdalmú Szűzanya napja-szeptember 15., Máté apostol emléknapja-szeptember 21.

SZENT MIHÁLY NAPJA szeptember 29. 
Őszi évnegyedelő nap. Mihály arkangyal az égi seregek vezére és győztes harcosa, egyike a 7 főangyalnak. A gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított. Régi bérfizető-pásztorfogadó nap és az őszi lakodalmak népszerű napja.
„Kikeletkor, Szent György napkor
Minden ember lehet pásztor,
De már ősszel, számadáskor
Az az ember, ki beszámol.” 
Cselédfogadás ideje is ez volt.
Szent Mihály napján templombúcsút, szüreti bálokat és vásárokat tartottak. Időjósló nap is Szent Mihály: „Szent Mihály lova deres, Behozza a telet.”
E napra női munkatilalom is vonatkozott.
E nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák.
Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott.

Október
Mindszent hava

„Sok gyümölcsöt Mindszent hava tartogat
Sötét télben jó kedvére kiket felhordhat.”

Őszhó – Magvető – Mindszent hava

Október borozó…Október, fázik benne az ember…
Októberben már ködösek, hűvösek a reggelek, a füvet dér lepi be.
Sokat esik az eső, fúj a szél. (Esik az eső…)
Megjelennek a varjak, a seregélyek. Nyílik az őszirózsa.
Érik a makk, a gesztenye.
Ekkor törik a kukoricát és szedik fel a zöldségféléket.
Szüretelik az almát, szilvát (Hull a szilva…), szőlőt, diót, mogyorót.

Népi megfigyelések: 

• ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
• az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
• sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
• ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
• ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

Mind korábbi sötétedés miatt „Októberi Jánosok" jelezték az állandó esti szobavilágítás kezdetét.

Népi mondóka 
Orsolyakor takarítsd be káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.

Jeles napok októberben: 
FERENC NAPJA október 04.
DÉNES NAPJA október 09.

SZENT TERÉZ NAPJA október 15. 
A legtöbb borvidékünkön ekkor kezdődött a szüret. Asszonyi dologtiltó nap volt. Tartózkodtak a nagyobb házi munkáktól: tilos volt mosni, kenyeret sütni, mert mindez nagy bajt, veszedelmet hozhat a házra.

GÁL NAPJA október 16. 
Időjárás jóslás: „Ha megizzad a szent úr , és nem köll néki ködmön, esztendőre szárazságtól pörkölődik mindön".
A deákok egyik védőszentje lett, és mivel neve a latin gallus, azaz kakas szóval egyezik, neve napján „kakas-ünnepeket" (kakasviadalt, kakas-sütést, kakaskirály-választást) rendezett a diákság.

SZENT VENDEL NAPJA október 20. 
Szent Vendelnek a jószágtartó gazdák és juhászok patrónusának régi jeles napja. Vendel-napi miséről szentelt vizet vittek haza, amit a jószágok ivóvizébe öntöttek, védekezvén a bekövetkező bajok ellen. „Vendelke a juhászok pártfogója, őrzi a határt.”

ORSOLYA NAPJA október 21. 
„Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást” – tartották a régiek. Az Orsolya-napi szép idő Karácsonyig is eltarthat. Orsolya a káposzta betakarításának a kezdetét is jelölte, és ekkor kezdték a szüretet a Somló hegyen.

DÖMÖTÖR NAPJA október 26. 
Szent Demeter napja, október 26-a, a pásztorok, mindenek előtt a juhászok zárszámadó vigadalma volt. Ekkor számoltak el a gazdáknak és ekkor szerződtek a következő évadra. A napot juhászújévként,nevezetes bálját juhászbál, juhásztor, juhbál és Dömötörözés néven emlegették.
A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.

SIMON, JÚDÁS október 28. 
„Megérkezett Simon, Júdás, jaj neked már pőre gatyás." Régen Hegyalján ekkor kezdődött a szüret,. Biztatásul pedig az októbervég didergős munkájához ez a rigmus járta: „Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, hegyaljai kapás várj Simon- Júdára."
Időjósló nap: „Eljön a Simon, Júdás , Dideregve fázik a gulyás."
Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

Vőfély rigmusok a borról:
„Mikor Noé apánk Isten parancsára,
A vízözön elől elfutott a bárkában,
Állatból, növényből magával egyet vitt,
Hogy ne nélkülözzön a vész után semmit.
Ám, legbölcsebben mégiscsak azt tette,
Hogy a szőlőtőkét ki nem felejtette.
Neki köszönhetjük, hogy a bort ismerjük,
Amelyből erőnket, s kedvünket szerezzük.
Rajta hát vendégeim, töltsük a pohárba,
Igyunk Noé apánk emlékére máma!
Hogy ma szőlő terem, neki legyen hála,
Neki köszönhető szívünk vigassága.
Igyunk rája!"
Nagy Ferenc győrszemerei gyűjtése

Népdalokban: szőlőőrzők, párválasztók, szüretelők és kézfogók őrzik a régi totális közösségi élet képeit.

Töltsd teli pajtás, poharad, poharad, míg ki nem ázik a fogad, a fogad
Refr: Így jár aki mindig bort iszik, míg a temetőbe nem viszik!
Eltemették az öreget, öreget, melléje tették az üveget, üveget,
Refr: Így jár aki……
Ha a temetőbe kiviszik, Isten uccse többet nem iszik!

MA is egy olyan ünnep, amit kötelességünk továbbvinni. Azt gondolom, hogy a saját verejtékünkkel megdolgozott munka gyümölcsénél nincs jobb és ezt kicsi és nagy is tapasztalja!

Források:

www.folkradio.hu
www.kincskeresomuhely.hu
www.palfalva.hu
www.bor-neked.hu